karlo952

  Kéz a kézben, a szentélyben...

Rövid út a kiskertedben, míg fáid között sétáltam.
Most is ecset volt kezemben, de az utat már nem láttam.
Rövid út volt mit együtt tettünk, rövid míg egymásra leltünk.
A fák között ha sétáltunk, a fák rajzolták meg az utunk.
Most is ecset van kezemben, azt nézem, mit akkor ketten.
Csak már az utat nem találtam, már magamba mélyen zártam.

Rövid út a kiskertedben, a fák között a képzeletben.
Most is festem minden percünk, szívemben él emlékünk,
Szeretetünk, érzéseink, szerelmünk, vászonra kerülnek egyszer,
Majd ha holtából az érdemes felkel, nekem is lesz tán ott egy hely.
Te énvelem és én melletted, kéz a kézben, a szentélyben.
Csak még az utat nem találom, magamba oly mélyen zárom.

Rövid út a kiskertedben, a fák között mind a ketten.
Kis utunkon a két zarándok, kézkézben jár majd ott.
Ott leszünk majd a vásznon, egymást nézve gyertyafényben,
Ahogy tettük ketten, ahogy tettük nem is egyszer,
Alkottuk az életet, az úton szárnyalt a képzelet.
Egyszer biztos megtalálom, míg élek, csak ezt várom.

-karlo-

2011.11.04-05.

Az illúziók világa?

"Különös dolog az idő...
Valahányszor belenézünk megváltozik, mert belenéztünk, -és ez mindent megváltoztat."
(Next c. film)
Különös dolog az idő...
Illékony és megfoghatatlan, mégis érezzük, hogy létezik, tudjuk, hogy múlnia kell.
Az idő nem látható, mégis mérhető.
Nem kell hozzá más, csak egy pici szerkezet, egy számlap, egy kismutató, egy nagymutató..
Különös dolog az idő - és még inkább az érzékelése.
Ahogy a múlt rétegei egyre inkább rásimultak a jelenre.
Különös álom után kezdődött a nap. Még mindig előjönnek a képek…
Félelmes, felemelő és megkerülhetetlen álmok... -egész éjjelt betöltő álmok... Most, hogy újra kotorgattam a múltban... -újra jött az én programom...
Végigélni a botlásaid, végig látni mások botlásait újra-újra...
Különös dolog az idő...
Vajon itt voltam-e a jelenben, vagy a múltban jártam...

(A Kettétört Hold - részlet)

Kedvenc előadónk, Lorena McKennitt

YouTube - karlo952