Olyan különös dolog a múlt...
Néha annyira eleven, hogy szinte kőbe vannak
vésve a volt rezdülései, néha pedig még akaratod ellenére is a titkok homályába
süllyed.
Hová lett a társas támasz az életemből?
Kezd fény derengeni. Pislákol egy másfél wattos
ledes-izzó az agyamban.
Sugározd a szeretetet.
Egy gondolat motoz bennem…
Ki is vagyok én? Van sorszámom. Van nevem.
Az vagyok, amihez kötődök. Ugye jól érzem én
eztetet?
Miként is ítélhetem én ezt meg?
Elménk, a fejünkbe zárt időjárás…. mondta Stephen Hawking.
Tunyogi Rock Band: Amikor mélyen vagy
Megy egy vonat délnek,
megy egy északnak.
Hosszú vonat megy délnek,
egy másik északnak.
Ott se fogad egy lélek -
itt se búcsúztat,
mikor mélyen vagy.
Mindegy, melyiket éred
el, úgyis elkapnak.
Mindegy, melyiken bújnál
el, úgyis elkapnak.
Visszalöknek az útra. Nem
is bántanak.
Csináld egymagad.
Sehova nem köt semmi.
Minden elszakad,
mikor mélyen vagy. Mikor
egyedül vagy.
Nem emel föl senki, hogy
mégis megmaradj,
amikor mélyen vagy.
Amikor egyedül vagy.
Számolom a köveket, ahogy
máskor is.
A kilométerköveket, úgy
ahogy máskor is.
Itt is magam voltam már,
legyek máshol is.
Hátha lehet máshogy is.
Megy az utam lefelé,
magas hegyek között.
Megy az utam lefelé,
csendes vizek között.
Nem búcsúzom, és nem
ígérek. Lehet, hogy egyszer még visszajövök,
mielőtt eltűnök.
Sehova nem köt semmi.
Minden elszakad,
mikor mélyen vagy. Mikor
egyedül vagy.
Nem emel föl senki, hogy
mégis megmaradj,
amikor mélyen vagy.
Amikor egyedül vagy.
Sehova nem köt semmi.
Minden elszakad,
mikor mélyen vagy. Mikor
egyedül vagy.
Nem emel föl senki, hogy
mégis megmaradj
valahogy,...amikor mélyen
vagy.
...ÚGY HIÁNYZOL DRÁGÁM...
--- hát mit ne mondjak, különös dolog más szájából, ezt ennyire összeszedetten hallani --
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése